Takarmányozási tanácsok
A Goldhorse prémium minőségű lótáp termékcsalád egyesíti a tradíciót és a modern piaci igényeket.
A lófajták és a sport gyors fejlődése, valamit a modern tartási körülmények megkívánják a precíz, következetes, szakmailag átgondolt takarmányozást. Ehhez a ló etológiáját, ősi táplálkozási szokásait és szükségleteit egyaránt szem előtt kell tartani. Termékeink a ló egészségének megőrzését célozzák, melynek hozadéka, a teljesítő-, és a mentális képességek növekedése.
Befolyásoló tényezők:
- Helyi sajátosságok
- Genetikai lehetőségek/adottságok
- Használati típus
- Menedzsment:
- – tartás
- – állategészségügy
- – takarmányozás.
Mi takarmányozással foglalkozunk. Mint az előbbi felsorolásból kitűnik, a lótakarmányozás csak egy kis szelet a sikerhez vezető úton. Másként fogalmazva viszont a takarmányozás a siker piramisában az alap. „Rossz takarmányozással”, hiányos takarmányadaggal nem lehet semmilyen sikert elérni – egy bizonyos szint felett. Széna – zab – szalma. A hagyományos takarmányozás nélkülözhetetlen alapanyagai. Amikor még ez elegendő volt, akkor teljesen más feladat állt a lovak előtt, sokkal viharosabb volt életük. Egy tíz éves ló már nem ment csatába, nem húzott postakocsit, de nem is szántott. Mai lovaink előtt sokkal hosszabb életpálya áll, 10 éves korára sok versenyló még épp csak elkezdte a nehézkategóriás versenyzést. A rengeteg munka, amit belefektetett lovasa nem mehet kárba csak azért, mert rosszul takarmányozzuk, takarmányoztuk. Ha csikónk bakpatás lesz, az 90 %-ban nem az ő hibája. Rosszul takarmányoztuk. Ha lovunk kólikázik, nem a ló hibája. Rosszul takarmányoztuk. Ha vemhes kancánk elvetél, és nem fertőzés okozta, vagy komoly stresszhatás, akkor rosszul takarmányoztuk. A huszárló nem kólikázott. Miért? Mert nem volt rá ideje!
A vadlovak nem kólikáznak! Miért? Mert ők döntik el mit és mennyit esznek. A mozgás hiánya és kényszeretetés mellett kell tökéletes formában tartanunk lovunkat. A mozgás hiánya lehet, hogy túlzásnak tűnik, de még a legjobb odafigyelés/törődés mellett is maximum 3 órát dolgozik, mozog egy ló. (Az extrém eseteket nem számítom). Kihozzuk a boxból és lehetőleg bemelegítés után, komoly megterhelésnek tesszük ki, majd megy vissza. Többet nem mozog, esetleg nem az istállóban, hanem karámban áll még egy pár órát. De messze nem a természetes közegében tartjuk, messze nem úgy takarmányozzuk. Mi takarmányozzuk, nem a ló eszik!
A lovat takarmányozni, nem etetni kell!
Ez pedig a fentiek értelmében nem könnyű feladat! Nem tértem ki a ló rosszul tervezett emésztőrendszerére, mert ezt már nagyon sokan hangoztatták – szerintem tévesen. A múltban a ló a sztyeppéken legelt napi 16 órán át, emésztőrendszere folyamatosan ki volt töltve. (Nem rosszul tervezett, csak nem a mi mai elvárásainknak megfelelő.) Mai világunkban ez már nem így van, a lovat pedig nem erre a takarmány felvételre tervezték. Még nem alakult át az emésztőrendszere, hiszen ehhez évmilliókra lenne szükség. Nekünk kell megoldanunk, előre megtervezve, tudatosan azokat a problémákat, amelyekről nem a ló tehet. Mivel a lovat nekünk kell takarmányoznunk, ismerni kell az igényeit.
(A ló sajnos a legtöbb esetben nem hoz hasznot. Ezért a többi állatfajhoz képest kevés emésztés élettani vizsgálat készült, de amely adatok rendelkezésre állnak mai tudásunk szerint, azok elegendőek.)
Ismerjük a következőket: – a fehérjeigényét,
– az energiaigényét,
– az ásványi anyag szükségleteit,
– a vitamin igényét,
– a rostigényét,
– az aminosav szükségletét.
Amennyiben mindezekkel tisztában vagyunk, akkor csak össze kell állítani a takarmányadagot és odaadni a lónak.
Kezdődhet a munka. Hiszen attól, hogy van egy jól takarmányozott, egészséges lovunk, még nem fog versenyt nyerni.
Viszont ha nem megfelelő a kondíció, akkor sosem tudjuk majd kihozni lovunkból a maximumot.
Adjuk meg magunknak és lovunknak az esélyt a győzelemre!!
A sportlótenyésztés ma már nagyon kemény követelményekkel kell, hogy szembesüljön, amit nem lehet extenzív módon felnevelt csikókkal kielégíteni. Maximális teljesítményt várunk el állatainktól, miközben esetleg nem biztosítunk minden táplálóanyagot, vagy túlzásokba esünk.
A csikók növekedési erélye még egyes húsmarháknál is jobb, meghaladja a napi 1500 grammot az első 90 napban. Ezt a lehetőséget kár lenne kihagyni, azonban ez különösen sok veszélyt hordozhat magában.
A lovak napi táplálóanyag igényeit a következő táblázat tartalmazza /az USA NRC szabványa szerint 1989/ 550 kg testtömeg mellett
Megnevezés | Szopós csikó 4 hó | Vemhes kanca | Szoptatós kanca | Sportló |
Fehérje-Energia arány | 12:1 | 10,2:1 | 11,7:1 | 10,1:1 |
Nyersfehérje g/nap | 720 | 820 | 1400 | 1120 |
Em. Energia MJ/nap | 60 | 80 | 120 | 110 |
Lizin g / nap | 35 | 30 | 50 | 35 – 45 |
A vitamin IU/nap | 20.000 | 24.000 | 24.000 | 20.000 |
D vitamin IU/nap | 6.000 | 6.000 | 6.000 | 3.000 |
E vitamin | 800 | 800 | 800 | 800 |
Túltáplálás:
A sorozatos figyelmeztetések ellenére még nagyon sokan elhizlalják lovaikat. A túletetés főleg magas ENERGIA bevitelt jelent. Ennek a magyarázata a következő. A túletetés következtében túlnő a far, a hátsó combok, ami a fokozott növekedési hormon és thiroxin hormon termelődésének hatása. Ezek fokozott jelenlétét a magas energiatartalmú takarmány hatására megemelkedett Inzulin szintet eredményez. A változó hormon szint, ami az etetéseket követi, nagyon megterheli a csikó szervezetét. Az is tény, hogy az elhízott csikóból sosem lesz jó versenyló. A vér inzulin és glükóz szintjének változása, illetve időnkénti ugrásszerű megemelkedése egy másik problémát is felvet. A lovak idegrendszerére gyakorolt hatását.
Humán vonatkozásban folynak még csak egyelőre kísérletek arra nézve, hogy az inzulin szint ugrásszerű változása milyen mértékben járul hozzá a mániákus depresszió és skizofrénia kialakulásához. Mindenesetre az bizonyos, hogy az agynak sem tesz jót a változó glükóz ellátás. A változó inzulin szint hatására a növekedési hormon szintje is változik a szervezetben, ami egyes izületek, porcok eltérő növekedéséhez vezethet.